A plzeňi Hobby Horsing Plzeň klubot a kezdetektől követjük, és be kell vallanunk, lenyűgöz minket, mekkora fejlődésen megy keresztül. Nem is olyan régen még az első, bátortalan bejegyzéseiket láttuk a közösségi médiában, idén pedig már abban a megtiszteltetésben volt részünk, hogy a Cseh Bajnokságon az élmezőnyben láthattuk őket, az első helyet is beleértve. Mindebben óriási érdeme van Andreának. Bár maga is még csak ismerkedik a Hobby Horsing sporttal, kétségtelenül ő a megfelelő ember a megfelelő helyen. Minden versenyre elkíséri a versenyzőit, és testileg-lelkileg is támogatja őket. Andrea maga is aktívan sportol, és nagyon tetszik nekünk, milyen irányba vezeti a csapatát. Hogy többet megtudjunk, feltettünk neki néhány kérdést.
Miért éppen a Hobby Horsing?
Először is szeretnék tiltakozni az ellen, hogy edzőnek hívjanak. A közösségi médiában a Hobby Horsing Plzeň klub első hölgyének nevezem magam, persze csak viccből. Én vagyok az, aki gondoskodik róla, hogy a lányoknak legyen hol edzeniük, legyen min ugratniuk, és hogy tényleg el is jöjjenek az edzésre. De én vagyok az is, aki nem hagyja, hogy az edzésből beszélgetőkör legyen, és gondoskodik róla, hogy a futó- és atlétikai edzésekből merített bemelegítés alatt rendesen megizzadjanak. A lányok „cavalettitartójaként” akadálygyakorlatokat és díjugrató pályákat építek nekik. A lányok pedig azt mondanák, hogy Andrea az, aki hajtja őket, amikor legszívesebben csak beszélgetnének…
Milyenek voltak a kezdetek?
„Anya, lovat szeretnék, és már össze is spóroltam rá.”
Hazaérsz egy hosszú futásról, csurog rólad a víz, és már csak arra gondolsz, hogy beleharapsz egy narancsba, lezuhanyozol, és egy kicsit felteszed a lábad, amikor a gyereked berobban egy nagyon határozott bejelentéssel egy új háziállatról.
„Hát persze, kicsim. Összespóroltad rá, majd velünk lakik a társasház második emeletén, a széna mehet a pincébe, sétálni pedig a plzeňi főtérre visszük.”
Covid volt, és hiába próbáltam mindenáron lekötni a lányomat (megszokta, hogy minden nap sportol a klubokban, és jár a lovardába), mégis azt láttam, hogy nap mint nap a közösségi médiát böngészi.
Ott, a közösségi médiában fedezte fel a nagy finn slágert. Lányok osztottak meg útmutatókat arról, hogyan készíthetnek botra szerelt lófejet, és hogyan használhatják sporteszközként. A szerencsésebbek a kertben ugrattak, a többiek a lakásban. Volt, aki maga varrta a lovát, másoknak az anyukájuk segített. Az első Hobby Horse lovak áldozatául törölközők és takarók estek.
Amint elkészült az új, teljesen egyedi sporteszköz, indulhatott is a móka. A fotelek és a székek lettek az akadályoszlopok, a seprű pedig maga az akadály. Jöttek az online hívások a barátnőkkel, a közös élmények és a sporteredmények összehasonlítása.
Az otthon varrt ló azonban nem volt elég, és a mondat, amellyel minden kezdődött, tényleg valóra vált. Hosszú, nagyon hosszú böngészés és válogatás következett a LarDen kínálatában, aztán izgatott várakozás a postásra, aki nem is sejtette, hogy abban a meglehetősen könnyű csomagban egy lovat visz egy türelmetlen kisasszonynak. Megérkezett hozzánk az első eredeti LarDen Hobby Horse ló.
A szomszédokra való tekintettel csak néhány napig gyakoroltuk az ugratást a lakásban, aztán elkezdtük kivinni a Hobby Horse lovat a szabadba. Hosszú séták, természetes akadályok, gyors indulások, sőt az első díjlovagló programok kipróbálása is. Mivel nem ismertük a szabályokat, ezekből inkább egészen sikeres koreográfiák lettek „tánc a lóval” témára.
Rövid időn belül egy osztálytárs is csatlakozott a szabadtéri Hobby Horse kirándulásainkhoz, néhány héttel később pedig, a covidos korlátozások enyhítésének köszönhetően, egy anya és a lánya egészen Klatovyból kezdett átjárni hozzánk a Hobby Horse lovukkal.
És máris öten voltunk: Emma, Lucka, Laura, Vanes és Mel. 😊 Néha a városban, nyilvános játszótereken „edzettünk”, néha kirándulásokat szerveztünk a természetbe. Elöl a lányok indultak a lovaikon, mögöttük gyalog az anyukák, akármekkora volt a távolság vagy az emelkedő. A lányok mindig remekül érezték magukat, és ami megfizethetetlen volt: sportoltak és mozogtak a friss levegőn.
Úgy tűnik, a nehéz 2020-as év hívta életre a kis Hobby Horsing Plzeň klubot.
Az első versenyünkről (Rohatsko 2020) egy arany- és egy ezüstéremmel tértünk haza.
A közösségi médián keresztül egyre többen csatlakoztak a rendszeres szabadtéri edzéseinkhez, így 2021-re már mintegy 20 lelkes fiatal tartozott a Hobby Horsing Plzeň klubhoz. Néhányan rendszeresen egészen messziről érkeztek: Klatovy, Mariánské Lázně, Tachov…
Hetente hányszor edzetek?
Rendszeresen szerdánként találkozunk. 15:00-tól a tíz év alatti lányok és a kezdők edzenek, 16:00-tól pedig azoknak a lányoknak van csoportjuk, akik az egyméteres ugrást célozzák meg. Ezen felül alkalmanként szombati edzéseket is tartunk, ezeket főleg a versenyekre készülő lányok veszik igénybe.
Mi okozza a legnagyobb örömet?
Minden versenyről érmekkel térünk haza, de nekem személy szerint az a legnagyobb öröm, amikor véget ér az edzés, és a lányok nem akarnak hazamenni. Együtt akarnak maradni, tovább ugratni és tovább edzeni, mert hihetetlenül élvezik ezt a sportot.
Mi a legfontosabb a felkészülésben?
Itt gondolom a versenyfelkészülésről beszélünk… A legfontosabb az akaraterő, a győzni akarás. Lehet, hogy a lányok fizikailag kevésbé edzettek, de az „akarom” tényező hihetetlen harcosokká teszi őket. Lenyűgöz, ahogy csendben figyelhetem ezt a fejlődést.
A csoportban több olyan lány is van, aki nem versenyez. Az ő szorgalmuk és akaraterejük abból fakad, hogy saját magukért szeretnének fejlődni. Keményen dolgoznak a maguk által kijelölt kereteken belül. Hihetetlenül fontos, hogy tudják, miért járnak a csoportba, és élvezik, hogy túlléphetnek a saját határaikon. A Hobby Horsing sportban elért fejlődésük egyértelműen pozitívan hat a gondolkodásukra a Hobby Horsing sporton kívül is: a többi gyerekkel való kapcsolataikban és az iskolában.
Milyen korosztálynak szól?
Sportos formájában a Hobby Horsing Plzeň klub a 8 és 15 év közötti lányoknak szól. Gondolkodunk egy játékos csoport elindításán is a legkisebb ugrók számára, 4 éves kortól. Az igaz, hogy a történetünk során két fiú is megfordult nálunk: egy négy- és egy hatéves. A hatéves Filip bátran gyűjti az érmeket és a rozettákat a Hobby Horsing Plzeň színeiben a saját versenykategóriájában. A lányok többsége igazi lovon is lovagol, de azok is tökéletesen beilleszkednek a csapatunkba, akiknek nincs lehetőségük lovasklubba járni.
Mit hoz a jövő?
Kezdettől fogva egy nagy gondunk van: megtalálni az ideális edzőhelyet, ahol hétköznap délutánonként edzhetünk. Amint sikerül állandó otthonra lelnünk egy megfelelő tornateremben vagy csarnokban, szeretnénk új klubtagokat és edzőtársakat fogadni. A 2024/2025-ös szezonra a Městská sportovní hala Krašovská csarnokban béreltünk helyet, és nagyon hálásak vagyunk a létesítménynek a rugalmas hozzáállásáért.
A helyi versenyekről érmekkel térünk haza. A 2024-es kladnói országos bajnokságról érmek, kupák és rozetták egész sorával jöttünk haza. Sikeresen kipróbáltuk a nyílt kategóriákat a 2024-es Német Bajnokságon is (szeptember, Frankfurt am Main). Az edzőnk minősített Hobby Horsing bíró is, és néhány lány már le is tette az edzői vizsgát. Fejlődünk. Tanulunk.
Részt veszünk a Cseh Bajnokság selejtezőin, és nagyon várjuk a 2025-ös júniusi brnói országos bajnokságot.
Továbbra is igaz, hogy a versenyek csodásak, de a Hobby Horsing sport igazi habja a tortán az a csillogás a lányok szemében, amikor egy átlagos edzésről sem akarnak hazamenni.
Sok további nagyszerű ugrást kívánunk a plzeňi „Hobbík” csapatnak, és nagyon várjuk a baráti találkozásokat a versenyeken és az edzőtáborokban.





